Kresley Cole: A gyönyör sötét hercege (Halhatatlanok alkonyat után 9.)

Sok-sok ígérgetés, több időpontcsúszás a megjelenésben, a sorozat végleges elkaszálásának híre, rajongói petíció, rengeteg felháborodott üzenet és még nagyon sok minden kísérte ennek a könyvnek a megjelenését. (A felsorolt problémák és történések legtöbbje a kiadó többi paranormális sorozatára is jellemzőnek tekinthető.) Amikor már teljesen lemondtam arról, hogy folytatódik a sorozat egyszer csak érkezett a bejelentés, hogy közel a megjelenés és előkészületben a folytatás. Mondhatom, hogy a kapásból a padlóra zuhant az állam, úgy kellett összekaparnom és visszaraknom a helyére, de a szkepticizmusom nem igazán hagyott nyugodni és a "hiszem, ha látom" elvet vallva csak akkor hittem el a megjelenést, amikor már a kezemben fogtam a könyvet.

Lucia, a fiatal valkűr hatalmas hibát követ el, amikor elhagyja az otthonát és csapdába ejti egy nagy hatalmú, gonosz istenség. Menekülése sikerrel jár, de az élete veszélyben van, fájdalmai iszonyúak, halhatatlansága sem jelent garanciát a számára. Az elmúlástól Skathi menti meg, aki beleönti a saját erejét, amelynek köszönthetően Lucia a legjobb íjásszá válik. Az életnek és a képességnek azonban ára van, ez pedig az érinthetetlenség, Luciának szüzességi fogadalmat kell tennie, ha a testét odaadja egy férfinak, akkor elvész a képessége. Ezen kívül ötszáz évente meg kell akadályoznia, hogy Crom Cruach, a gonosz isten, akitől sikerült megszöknie előmásszon a barlangjából és rászabaduljon a világra. Garreth McRieve, a Lykae hercege, aki a bátyja Lachlain távollétében irányítja a klánt. Majdnem ezer éve várja, hogy ráakadjon a társára és most végre sikerült rátalálnia. A vérfarkas szenvedélye, társa iránti vágya és a valkűr fogadalma összecsap, miközben a küszöbön áll a gonosz istenség ismételt ébredése és felszínre bukkanása.

Az előző kötet hatalmas csalódása után ez a rész határozottan tetszett. Hiába no, a farkasokban legalább meg lehet bízni annyira, hogy érdekessé és kiszámíthatatlanná teszik a választottjuk életét és ezzel kellő mennyiségű szórakozási lehetőséget kínálnak az akcióra és a szenvedélyre vágyódó olvasóknak. Garreth McRieve mindkettőre alkalmas bizonyult és mindkettőre kapható is. Lucia, a maga módján pedig méltó párja a vérfarkasnak és a legtöbb esetben kerékkötője is a lykae klanján belül csak Sötét Hercegként emlegetett, szenvedélyes farkas által elképzelt cselekményeknek. Nagyon tetszett, amikor Garreth megteszi magabiztos kijelentését: "Ne aggódj! Jegyezd meg, amit mondok: két héten belül visszahozom." Majd a következő fejezetcím úgy kezdődik, hogy: "Egy évvel később, Északon". Szóval hol arany, hol pedig jegesen kék szemű farkasunkat eléggé rászedték, lerázták és mindig csak az események után lohol, már lóg a nyelve a sok futástól. Az egyszer már biztos, hogy Lucia nem adja könnyen magát. Az már csak hab a tortán, hogy Garreth pedig pont ezt imádja benne. :)

Forrás: deviantart.com

Bevallom, hogy ez a szüzességi fogadalom engem  egy csöppet idegesített, de lehet, hogy már csak én ugrok erre a témára és érzem elcsépeltnek, lejárt lemeznek. Bár az is igaz, hogy itt legalább van alapja a történeten belül ennek a képtelen fogadalomnak és persze a valkűr nem is játssza az állhatatos, érinthetetlen és hideg leányzót. Szóval a cselekmények szempontjából elfogadva és megbocsájtva ez az állapot.

Már a kötet elején sejteni lehetett - már csak a szereplők jelleméből adódóan is -, hogy cselekményekben bővelkedő, kalandos és szenvedélyes résznek nézünk elébe. Lucia ellenállása, a Val Hall beli történések, illetve a későbbi üldözés, majd pedig az Amazonason öltött eseménydús napok mind megszolgálták az elvárásaimat. A barlangban átélt események, illetve azok következményei pedig kifacsarták a szívemet.
A kötet abszolút kedvence számomra, Garreth. Egyszerűen imádtam a humorát, a kitartását, a szenvedélyét, úgy alapjában véve mindent, amit ez a pasi produkált a könyvben.

Nagyon sajnálom, hogy ilyen hatalmas időközökkel jelennek meg magyarul a kötetek, mert bizony ez a történet is rengeteg utalást tartalmazott egy-két előzményben olvasattokra, amelyekre csak nagyon halványan sikerült emlékeznem. Mivel Garreth és Lachlan testvérek, ezért az első rész, a Vámpíréhség egyes történéseivel is átfedésbe kerül a kötet.
Gyakorlatilag a két testvérrel kapcsolatos események párhuzamosan történnek meg. A vérfarkasok családja nagy és mivel van egy másik lykae is, aki - az üldözés egy éve alatt - párra talált, ezért ő sem maradhat ki a kötetből. Igen, Bowen-ről van szó és persze Mariketáról, a boszorkányról, aki töb alkalommal kisegíti alaposan faképnél hagyott farkasunknak. Éljen a csaláson belüli összetartás! :) Így szegről-végről a harmadik kötet (ami egyébként az egyik kedvencem), a Vámpírharc eseményei is említésre kerülnek a lapokon, de azért érdemes alaposabban is ismerni azokat, hogy minden a helyére kerüljön ennek a történetnek a kapcsán.

Szomorúan vettem tudomásul, hogy továbbra is rengeteg fordítója van a köteteknek (gyakorlatilag minden könyvnek más), de a sorozatnak továbbra sincs szerkesztője, pedig nagy szükség lenne rá, illetve a munkájára. A fordítások nincsenek összehangolva, a minden kötetben feltűnő és lényeges eseményeket, utalásokat minden egyes alkalommal máshogy hívják, a fordításbeli különbségek szinte ordítanak és eléggé megnehezítik az olvasást és rontják is a könyv által nyújtott élményt.

Nem ezek voltak az egyetlen fordítási problémák a könyvben, helyenként értelmetlen mondatokkal, számomra követhetetlen és furcsának tűnő párbeszédekkel sikerült összetalálkoznom. Annak azonban továbbra is örülök neki, hogy elhagytuk a különböző mesterségesen kreált, "vámpír...." címeket és ennek a könyvnek az esetében is megmaradt az eredeti cím.

Minden elismerésem az írónőé, mert megint sikerült úgy kanyarítania a történetet, hogy felcsillantotta a lehetőségeket a folytatásokra. Nem is akármilyen folytatásokra, mert Charliz története is kifejezetten érdekel, La Dorada még nem is került a szemünk elé, illetve az epilógus eseményei is rengeteg potenciált rejtenek magukban. Nagyon remélem, hogy nem kell olyan sokat várni a folytatás megjelenésére. Továbbra is nagyon kedvelem ezt a soklényes sorozatot és az írónő mindig fel tudja dobni valamivel a megszokott sablonokat, rendesen megkeveri a lapokat, aminek kifejezetten örülök.

Pontszám: 8 pont
Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó

Kiadás éve: 2013.

Terjedelem: 428 oldal (ebből a történet 407 oldal, a többi ajánló)
Eredeti cím: Pleasure of a Dark Prince

A sorozat kötetei:
1.) The Warlord Wants Forever - Meseszép Myst (valkűr) és Nikolai Wroth (vámpír)
2.) Vámpíréhség - Emmaline Troy (félig valkűr, félig vámpír) és Lachlan McRieve (vérfarkas)
3.) Vámpírszerető - Dermedtszívű Kaderin (valkűr) és Sebastian Wroth (vámpír)
4.) Vámpírharc - Hőn Áhított Mariketa (boszorkány) és Bowen McRieve (vérfarkas)
5.) Vámpírvér - Néomi Laress (szellem) és Conrad Wroth (vámpír)
6.) Vámpírzóna - Holly és Cadeon Woede (démon)
7.) A démonkirály csókja - Sabine és Rydstrom Woede (démon)
8.) A tél halálos csókja/Az érinthetetlen (Daniela (valkűr, jégamazon) és Murdoch Wroth (vámpír)
9.) A gyönyör sötét hercege - Lucia (valkűr) és Garreth McRieve (vérfarkas)
10.) A sötétség démona - Carow Graie (boszorkány) és Malkom Slaine (scarba)
11.) Az álmok sötét harcosa - Ragyogó Regin (valkűr) és Aidan/Declan Chase (berserker)
12.) Vámpírbosszú - Lothaire (vámpír) és Elizabeth Peirce (halandó)
13.) Árnyak hercege - Bettina (félig démon, félig varázsló) és Trehan Daciano (vámpír)
14.) Elfojtott üvöltés - Chloé Todd (szukkubusz) és Uilleam McRieve (vérfarkas)
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2013.) 

Posted in: 8 pontos,alakváltó,Halhatatlanok alkonyat után,könyvértékelés,Kresley Cole,paranormális romantika,Ulpius-ház